Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa aug. 30-án Sorin Ionescu oktatásügyi államtitkárral tárgyalt az oktatási törvényről, de utána nem volt hajlandó nyilatkozni. A főbiztos megbeszélést folytatott az igazságügyminisztériumi tisztviselőkkel is, a cigánysággal kapcsolatban érdeklődött. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./
1995. augusztus 31.
Aug. 31-én az RMDSZ bukaresti székházában tett látogatással zárult Max van der Stoelnek, az EBESZ főbiztosának romániai tájékozódó látogatása, amelyen a főbiztos azt próbálta tisztázni, milyen enyhítő intézkedésekkel lehetne elfogadhatóvá tenni a magyarság számára az oktatási törvényt. Az RMDSZ vezetői tájékoztatták a főbiztost, hogy e törvényen javítani nem lehet, továbbá a változtatásról szóló kormányígéreteknek azért nem lehet hinni, mert nincs biztosíték az ígéretek betartására. Max van der Stoel a programon kívül találkozott még Iliescu elnökkel, ahol nem került szóba a magyar kisebbség helyzete, hanem a román államelnöknek a román-magyar megbékélésre vonatkozó javaslata volt a megbeszélés tárgya. Iliescu hangsúlyozta, hogy ez nem propagandisztikus jellegű, hanem a román politikai élet szükségszerűségéből következik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2-3./
1995. augusztus 31.
Aug. 31-én az RMDSZ bukaresti székházában tett látogatással zárult Max van der Stoelnek, az EBESZ főbiztosának romániai tájékozódó látogatása, amelyen a főbiztos azt próbálta tisztázni, milyen enyhítő intézkedésekkel lehetne elfogadhatóvá tenni a magyarság számára az oktatási törvényt. Az RMDSZ vezetői tájékoztatták a főbiztost, hogy e törvényen javítani nem lehet, továbbá a változtatásról szóló kormányígéreteknek azért nem lehet hinni, mert nincs biztosíték az ígéretek betartására. Max van der Stoel a programon kívül találkozott még Iliescu elnökkel, ahol nem került szóba a magyar kisebbség helyzete, hanem a román államelnöknek a román-magyar megbékélésre vonatkozó javaslata volt a megbeszélés tárgya. Iliescu hangsúlyozta, hogy ez nem propagandisztikus jellegű, hanem a román politikai élet szükségszerűségéből következik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2-3./
1995. szeptember 1.
A román oktatási törvény kisebbségi vonatkozásban megfelel az európai szabványoknak, állapította meg Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa, a Rompres által szept. 1-jén ismertetett írásbeli nyilatkozatában. A törvény nem jelenti a kisebbségi oktatás háttérbe szorítását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./
1995. szeptember 1.
Szept. 1-jén nyílt meg Bukarestben a hágai központú Interetnikai Kapcsolatok Alapítvány és a bukaresti Nemzeti Kisebbségi Tanács szervezésében "A nemzeti kisebbségekre vonatkozó nemzetközi szabályozás bevezetése Románia törvénykezésébe" címmel rendezett kétnapos nemzetközi szeminárium. Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár nyitotta meg a tanácskozást, majd Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa üdvözölte a résztvevőket. Felszólalt Markó Béla, az RMDSZ elnöke, rámutatva a román törvénykezésnek az etnikai asszimilációt célzó kitételeire, valamint az elekronikus és írott sajtóban időnként megjelenő példátlanul durva magyarellenes kampányra, amely nem csitult a konferencia alatt sem /például Ioan Solcanu kormánypárti alelnöknek az RMDSZ betiltásával fenyegető kijelentése vagy a bécsi döntés 55. évfordulója kapcsán a magyarságot kollektív bűnösként elítélő rágalmak/. A kisebbségekre nézve megszorító intézkedésekről Renate Weber és Gabriel Andreescu, a Romániai Helsinki Bizottság szakértői számoltak be. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 1., 609. sz./
1995. szeptember 5.
Legutóbbi találkozóink során azt tapasztaltam, nyilatkozta Markó Béla, hogy Max van der Stoel megérti az RMDSZ álláspontját. Konkrét javaslatok szerepelnek Stoel nyilatkozatában: ki kellene bővíteni a magyar nyelvű oktatás körét az úgynevezett szociális-gazdasági szakokra. A másik, hogy lehetővé kell tenni a szakoktatást magyar nyelven. /Új Magyarország, szept. 5./
1995. szeptember 6.
Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa aug. 28-án érkezett Romániába, aug. 31-ig több tárgyalást folytatott. Minden tárgyalása zárt ajtók mögött folyt, újságíróknak nem nyilatkozott, ennek ellenére a román sajtó és tévé olyan kijelentéseket adott a szájába, hogy a tanügyi törvény felülmúlja az európai normákat. A főbiztos végül írásbeli nyilatkozatban foglalta össze véleményét, a "román sajtó ezt a nyilatkozatot is megcsonkítva, torzítva ismertette." Max van dr Stoel elmondta: biztosították arról, hogy a tanügyi törvény sérelmezett cikkelyeit kormányrendeletekkel fogják szabályozni. Ez az ígéret azonban nem nyugtatta meg az RMDSZ-t. A főbiztos elmondta, hogy jelentésében ajánlani fogja: a jövőben a kisebbségek véleményét kérdezzék meg az őket érintő törvényekről. A kisebbségek oktatási igényei időről-időre változnak, olvasható a főbiztos nyilatkozatában, ezért "fontos lenne az új törvény alkalmazásának hatását bizonyos időszakonként felülvizsgálni." Ugyancsak szorgalmazta az anyanyelvű szakoktatást, ajánlotta, hogy a történelem tankönyveinek megírásába vonjanak be kisebbségi történészeket is. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 6./
1995. szeptember 8.
A Jurnalul National szept. 8-i száma hírt ad arról, hogy dr. Paul Philippi professzor, a Romániai Német Demokrata Fórum elnöke levelet írt Max van der Stoelnek, az EBESZ kisebbségi főbiztosának, kifejtve, hogy szervezete osztja az RMDSZ tanügyi törvényre vonatkozó nézeteit, mert ez a törvény a kommunista rendszerhez képest is kevesebb lehetőséget biztosít. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./
1995. szeptember 11.
Szept. 11-én Borbély László képviselő interpellációjában önkényesnek nevezte a Maros megyei tanfelügyelőség azon utasítását, amellyel a főiskolai tanulmányokat végzett magyar nemzetiségű tanárok részére román nyelvtesztet tesz kötelezővé a tanári állások megpályázásánál. Annak ellenére történik ez, hogy a kormány ígéretet tett Max van der Stoelnek a tanügyi törvény rugalmas alkalmazására. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 12., 616. sz./
1995. október 4.
Okt. 2-a és 19-e között zajlik Varsóban az EBESZ Emberi dimenziók című konferenciája, melyen az RMDSZ részéről Niculescu Antal van jelen az értekezleten. Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa felszólalt a tanácskozáson, hangsúlyozva, hogy szükség van a kormányok és kisebbségek közötti párbeszédet szolgáló struktúrákra, hogy a kormány elé kerülő, a kisebbségeket érintő törvénytervezeteket előbb itt vitassák meg. Kulcsfontosságúnak tartja a kisebbségek nyelvén működő iskolákat. A területi autonómia lehetőségét az EBESZ koppenhágai dokumentuma megemlíti, de nem teszi kötelezővé. Fontos, hogy az államok a kisebbségek jogait kétoldalú alapszerződésekbe foglalják, ezek alkalmazását pedig kölcsönös megfigyelési mechanizmusokon keresztül egyeztessék. A nemzetközi közösség még mindig nem fordít kellő figyelmet a kisebbségi kérdésnek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 4., 632. sz./
1995. december 6.
A magyar fél dec. 15-én átadja Bukarestnek válaszát Iliescu elnök történelmi megbékélési kezdeményezésére, tájékoztatta dec. 6-án Tabajdi Csaba politikai államtitkár a Budapesten tárgyaló Max van der Stoelt, az EBESZ kisebbségi főbiztosát. Az államtitkár kifejtette, hogy végig kell gondolni, hogyan lehetne javítani a kisebbségek sorsán, hogyan lehetne megállítani a romló tendenciákat. Jó lenne, ha az EBESZ főbiztosának mandátuma kiterjedne a vajdasági magyarság helyzetének tanulmányozására is. Tabajdi Csaba a főbiztos segítségét kérte a szlovákiai nyelvtörvénnyel kapcsolatban, majd bemutatta azt a kiadványt, amelyet a Kisebbségvédelmi Egyesület készített a szlovák nyelvtörvényről. Az egyesület civil társadalmi kezdeményezés. /Népszabadság, dec. 7./ Tabajdi Csaba elmondta: Stoel kedvezően fogadta azt a kérést, hogy kövesse figyelemmel, megtartja-e a román fél korábbi ígéretét, miszerint rugalmasan fogja kezelni az oktatási törvény rendelkezéseit. /Új Magyarország, dec. 7./
1995. december 8.
A dec. 8-i román lapok arról számoltak be, hogy Horn Gyula miniszterelnök felkérte az EBESZ budapesti tanácskozásán megjelent Max van der Stoelt, az EBESZ kisebbségi főbiztosát, hogy januári romániai látogatása során vizsgálja meg, miként alkalmazza Románia az oktatási törvényt. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./
1996. január 9.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke 1995. decemberében néhány napra Észtországba utazott, Max van der Stoel, az EBESZ elnöke meghívására, egy nemzetközi értekezletre, amelyet egy holland alapítvány szervezett. A keleti régióban működő kisebbségi tanácsokról volt szó. Mindenütt sok kifogás merült fel ezekkel a tanácsokkal kapcsolatban. Romániában ebben a kisebbségi tanácsban a minisztériumok képviselői, tehát a kormány megbízottai megszavaznak olyan javaslatokat, amelyeket a kormány azután meg sem tárgyal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./
1996. január 15.
Funar polgármester végrehajtotta elhatározását, jan. 15-én Grigore Zanc prefektus társaságában /aki az előző héten még kifogásolta azt, hogy az emléktábla románnak nevezi a magyar uralkodót/ fölhelyeztette Mátyás király kolozsvári szülőházára azt az emléktáblát, amely románnak nyilvánította királyunkat. Funar nem kérte ki a városi tanács véleményét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./ Több román történész szintén elítélte ezt az akciót, nyilatkozott Molnos Lajos az Új Magyarország munkatársának, Jódal Bélának, sőt a Vatra Romaneasca is elvetette Funar megfogalmazását, amely a táblára került. Zanc prefektus azt kérte Funartól, halassza el a tábla feltételét, amíg annak szövegét a történelmi valóságnak megfelelően ki nem javítják. Funar azonban erre nem volt hajlandó és a magyarok szolgájának nevezte a prefektust. Az RMDSZ SZKT is tiltakozott, felkérte Iliescu elnököt, lépjen fel az ilyen xenofób cselekedetek ellen. - A Magyarok Világszövetsége tiltakozott Funar újabb tette ellen. /Új Magyarország, jan. 16./ Funar az avatás után újságíróknak kifejtette, hogy Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa "rozoga kísértet", továbbá "az RMDSZ és Magyarország prókátora", aki rosszhiszemű. Funar szerint a kormánynak kérni kellene az EBESZ-től: tiltsa meg a főbiztosnak, hogy Romániával foglalkozzon. A főbiztost nemkívánatos személlyé kellene nyilvánítani. /Magyar Nemzet, jan. 16./ Az RMDSZ bírósági eljárást kezdeményez, mivel az emléktáblával kapcsolatos kiadásokat a városi tanáccsal nem engedélyeztették. - A Vatra Romaneasca is kifogásolta az emléktábla szövegét. /Magyar Hírlap, jan. 16./
1996. január 15.
Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa romániai látogatása során jan. 15-én az RMDSZ bukaresti székházában találkozott a szövetség vezetőivel. A főbiztos a tanügyi törvény alkalmazása során észlelet tapasztalatokról, sérelmekről érdeklődött. AZ RMDSZ képviselői elmondták, hogy nem észlelhető pozitív változás a kisebbségi kérdés kezelése terén, megemlítették az iskolaigazgatók elleni diszkriminatív szankciókat. AZ RMDSZ küldöttei a többi sérelemre is kitértek, Funar újabb provokatív intézkedésére, az egyházi javak visszaszolgáltatására, majd Max van der Stoel a romániai magyar sajtó képviselőivel találkozott, akik a sajtó gondjairól adtak tájékoztatást. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 15., 696. sz./ A kisebbségi főbiztos megérkezése napján, jan. 14-én a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ vezetőivel beszélgetett, nem hivatalos körülmények között. /Magyar Nemzet, jan. 16./
1996. január 17.
Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa jan. 16-án Brassóba látogatott, majd Sepsiszentgyörgyre érkezett, ahol a megyei prefektus az RMDSZ-t támadta, miközben a kisebbségek példa nélküli jogait emlegette, ezután Orbán Árpád Kovászna megyei tanácselnök arról tájékoztatta a vendéget, hogy az oktatási törvény az anyanyelv elsorvasztását szolgálja és diszkriminatív. A főbiztos tárgyalt a megye RMDSZ-vezetőivel. A megbeszélésen jelen voltak az RMDSZ Brassó megyei vezetői is, akikkel a főbiztos Brassóban külön nem találkozott. A Brassó megyeiek szóvá tették a brassói Áprily Líceum ügyét is. Jan. 17-én Stoel a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Szakközépiskolát kereste fel, Kézdivásárhelyen pedig a Gábor Áron Szakközépiskolát és a Nagy Mózes Líceumot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./
1996. január 17.
Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa jan. 17-én megbeszélést folytatott Iliescu elnökkel. Traian Chebeleu elnöki szóvivő szerint az eszmecserén a román elnök ismertette az oktatási törvény alkalmazását, amely biztosítja az anyanyelvű oktatást. /Magyar Hírlap, jan. 18./
1996. január 18.
Virgil Magureanu tévényilatkozata, amelyben C. V. Tudort, a Nagy-Románia Párt elnökét és a köré csoportosult volt titkosrendőröket, illetve hajdani Securitate-tiszteket a demokrácia veszélyeztetésével vádolta, további éles állásfoglalásokat váltott ki. A televíziónak adott válasznyilatkozatában C. V. Tudor egyrészt tagadott mindent, másrészt megismételte a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ vezetőjére vonatkozó vádjait. Tudor az SRI igazgatóját bolondnak, semmirekellőnek, kalandornak és "magyar kocsisnak" nevezve, s Magureanut eredeti családnevén említve kijelentette: "Asztalos megbolondult és nem a SRI élén, hanem a természettudományi múzeumban a helye". Másrészt Romania Mare című lapjának hasábjain C. V. Tudor bejelentette, hogy aláírásgyűjtést hirdet Ion Iliescu államfő bojkottálása és "törvényen kívül helyezése érdekében". Felsorakozott C. V. Tudor mellett Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke is, aki kijelentette: javasolni fogja Iliescu elnöknek Virgil Magureanu leváltását a SRI éléről, s amennyiben erre nem kerül sor, aláírásgyűjtési kampányt indítanak - Magureanu leváltása érdekében. Az Adevarul "Funar delirál" cím alatt idézte a kolozsvári polgármestert: "Magureanu figyelemelterelő diverzióhoz folyamodott annak érdekében, hogy fedezze az RMDSZ akcióit, amelyeknek célja Erdély Magyarországhoz csatolása. Magureanu a Max van der Stoelnak nevezett kísértet ügynöke". /C. V. Tudor és Funar éles hangú kirohanása Iliescu és Magureanu ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./
1996. január 18.
Max van der Stoel, az EBESZ főbiztosa jan. 18-án kijelentette, hogy az oktatási törvény "önmagában nem sérti a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek nyelvén folyó oktatással kapcsolatos jogok nemzetközi normáit". A főbiztos szerint sok függ a végrehajtástól. Elképzelhetőnek tartja, hogy néhány éven belül újra megvizsgálja a kérdést. Melescanu örömmel fogadta a főbiztos megállapítását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20-21./
1996. január 18.
Ion Iliescu államfő megbeszélést folytatott Max van der Stoellal, az EBESZ kisebbségi főbiztosával, aki kétnapos vidéki útjáról érkezett vissza Bukarestbe. A főbiztos a sajtót elkerülve távozott a megbeszélésről. Traian Chebeleu elnöki szóvivő a találkozó után elmondta, hogy a főbiztos a parlament által elfogadott és az RMDSZ által "az ismert módon" bírált oktatási törvény alkalmazásáról kívánt tájékozódni romániai megbeszélésein. Max van der Stoel nem nyilvánított véleményt a tapasztaltakról, véleményét az EBESZ elé terjesztendő jelentésében fogalmazza majd meg. - Mina László brassói RMDSZ-elnök többek között azt említette meg, hogy a tanfelügyelőségen hat magyarból csak egy maradt főállásban. /Jóakarattal meg lehet oldani. Befejezte látogatását az EBESZ kisebbségi főbiztosa. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./ Max van der Stoel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségi főbiztosa megerősítette szeptemberi nyilatkozatát, miszerint a román parlament által elfogadott oktatási törvény "önmagában nem sérti a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek nyelvén folyó oktatással kapcsolatos jogok nemzetközi normáit". A főbiztos szerint sok függ a törvény végrehajtására meghozandó intézkedésektől. A főbiztos elképzelhetőnek tartja, hogy néhány éven belül újból megvizsgálja a kérdést és néhány újabb javaslatot tesz az általa a lehetséges javításokra vonatkozóan tett kezdeményezéseken túl, de érzése szerint a törvény megfelel a nemzetközi szabványoknak. Teodor Melescanu külügyminiszter kijelentette: hatodik alkalommal találkozott Max van der Stoellal. Örömmel nyugtázta, hogy a főbiztos megerősítette a kormány véleményét, miszerint "a törvény megfelel a legmagasabb szintű nemzetközi normáknak". /Max van der Stoël és Melescanu az oktatási törvényről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./
1996. január 22.
Nem az a lényeg, hogy Max van der Stoel EBESZ-főbiztos mit nyilatkozik, hanem az, hogy milyen jelentést készít. Múlt év augusztus végi találkozónk alkalmával sem az volt a lényeg, amit elmondott, hanem az az írásos üzenet, amit hátrahagyott. Ami, bár rugalmasnak minősíti a törvényt, felhívja a román fél figyelmét, hogy a törvény alkalmazásakor vegyék figyelembe a kisebbségek sajátos igényét, és újra gondolkozzék el azon, hogyan lehetne az anyanyelvi szakoktatást biztosítani, milyen módozatokat lehetne találni, hogy az egyetemi oktatásban az anyanyelvi oktatás szféráját kiterjesszék ne csak a tanár-, illetve művészképzésre, hanem a társadalmi, gazdasági szakemberképzésre is - hangsúlyozta Asztalos Ferenc székelyudvarhelyi képviselő, a parlament oktatási bizottságának tagja. /Sz. K.: A törvény rugalmas, de... Asztalos Ferenc képviselő nyilatkozik lapunknak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./
1996. március 29.
Ioan Donca budapesti román nagykövet derűlátó a magyar-román alapszerződéssel kapcsolatban. Az egyházi javak visszaadásával kapcsolatban kijelentette, hogy nem tartja valószínűnek a gyors intézkedést. Az oktatási törvényről Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa azt nyilatkozta, hogy az megfelel a legmagasabb európai normáknak. - A határátkelő helyek átadására sor kerül. /Új Magyarország, márc. 29./
1997. április 1.
Ápr. 1-jén romániai látogatásra érkezett Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa. Immár hetedik alkalommal tárgyal román vezetőkkel és a kisebbségi képviselőkkel. Utoljára 1996 januárjában járt itt, az akkori egyeztetése nem sok eredménnyel zárult. Az előző kormány befolyásolni próbálta a főbiztost, nem is eredménytelenül: Stoel tavaly úgy nyilatkozott, hogy a román oktatási törvény megfelel az európai normáknak. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 2./
1997. április 2.
Ápr. 2-án Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ bukaresti székházában fogadta Max van der Stoelt, az EBESZ Nemzeti Kisebbségi Főbiztosát, aki a kormány meghívására többnapos látogatást tesz Romániában. A magas rangú holland diplomata kíséretében volt Jakob Haselhauser, az EBESZ Kisebbségi Főbiztosának tanácsadója.
1998. február 4.
Febr. 4-én Bukarestbe érkezett Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa, először George Pruteanuval, a szenátus oktatási bizottságának elnökével, továbbá Anghel Stanciuval, a képviselőház tanügyi bizottsága vezetőjével tárgyalt, majd Andrei Marga tanügyi miniszter fogadta a vendéget. A megbeszélések után az EBESZ főmegbízottja elmondta: több éve rendszeresen felkeresi Romániát, hogy figyelemmel kövesse az etnikumközi - azaz a román többség és a kisebbségek közötti - viszony alakulását. Max van der Stoel közölte, hogy Pruteanuval folytatott megbeszélésén a romániai magyar nyelvű egyetem létesítéséről, a földrajz és a történelem román nyelvű oktatásának problémájáról volt szó. Prutenau kifejtette: a nemzetközi egyezmények nem tartalmaznak olyan előírást, hogy a román kormánynak kellene finanszíroznia egy magyar nyelvű egyetemet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
1998. február 5.
Febr. 5-én Markó Béla szövetségi elnök fogadta az RMDSZ bukaresti székházában Max van der Stoelt, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosát, aki több napos látogatást tesz Romániában, hogy a kisebbségek helyzetének alakulásáról tájékozódjék. A megbeszélésen a kisebbségügyi főbiztos behatóan érdeklődött a tanügyi törvény kisebbségi oktatásra vonatkozó módosításairól, az RMDSZ álláspontjáról e kérdésben. Markó Béla méltatta az 1995-ös tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletnek a kisebbségi oktatásra vonatkozó diszkriminatív, korlátozó intézkedéseket megszüntető rendelkezéseit, majd részletesen kifejtette, hogy az RMDSZ miért nem fogadhatja el a kormányrendelet szövegének szenátusi változatát. Szólt a törvénymódosítás szenátusi vitája kapcsán a sajtóban és a politikai színtéren felerősödött nacionalista, kisebbség- és magyarellenes retorikáról, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a sürgősségi kormányrendelet kisebbségi oktatásra vonatkozó szabályozásait a képviselőház a kormány által előterjesztett változatban fogadja el, és a majdani végső forma felszámolja az 1995-ben elfogadott törvény kisebbségi oktatást korlátozó, diszkriminatív rendelkezéseit. Az RMDSZ képviselői szóvá tették, milyen megnyilatkozásokat tulajdonítanak egyes sajtóorgánumok a kisebbségi főbiztosnak, és kérték, hogy fejtse ki ezzel kapcsolatos véleményét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 5. - 1201. sz./
1998. február 5.
Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa febr. 5-én cáfolta George Pruteanu szenátor - a román szenátus oktatási bizottságának elnöke - által tett kijelentést, amely szerint szerdai tanácskozásukon Stoel "korlátozóbb jellegű" formulát javasolt volna a kisebbségi oktatás tekintetében, mint a romániai törvény: A parlamenti oktatási bizottságokkal folytatott találkozó után elmondtam, hogy még számos más találkozóra kerül sor látogatásom során és véleményemet azt követően fogom megfogalmazni. Úgy gondolom, minden nagyon fontos, ami előmozdítja az integrációt, a különböző etnikai csoportok elszigetelése nem kívánatos. Ugyanakkor semmiképpen sem szeretném, hogy azt adják a számba, hogy még korlátozóbb formák híve vagyok a magyar nyelvű oktatás tekintetében. A két bizottsági elnökkel folytatott beszélgetés során tapasztaltam, hogy nincs ellenvetésük egy magyar nyelvű magánegyetemmel szemben, de ismerik a kormány formuláját és a kormány döntéseit is ebben a kérdésben. A főbiztos a Markó Bélával, az RMDSZ elnökével folytatott megbeszélés után nyilatkozva elmondta, hogy a találkozó igen hasznos volt. Elsősorban az etnikai kisebbségekről és a független egyetemekre, valamint a kolozsvári multikulturális egyetemre vonatkozó igényeikről volt szó. Markó Béla a megbeszélés után nyilatkozva hangsúlyozta, hogy Max van der Stoellal évek óta rendszeresen találkozott az RMDSZ vezetése, utoljára 10 hónappal ezelőtt. Míg a múltban éveken át változatlan volt a helyzet, ezúttal a legutóbbi találkozó óta az a kormány, amelyben az RMDSZ is részt vesz, fontos sürgősségi rendeletet fogadott el, amely, mint azt a biztossal közösen megállapították, biztosítja az akadálytalan anyanyelvű oktatást a kisebbségek számára. Ugyanakkor a szövetségi elnök kérdésesnek nevezte, miként fogadja el a parlament ezt a kormányrendeletet azt követően, hogy a szenátus sajnos olyan módosításokat szavazott meg, amelyek újra korlátozásokat vezetnek be mind a történelem és földrajz oktatása, mind az önálló egyetemi intézmények tekintetében. Az EBESZ-főbiztos febr. 5-én számos más romániai politikussal is megbeszélést folytatott. Andrei Plesu külügyminiszterrel a román külpolitika fő céljait tekintette át, különös tekintettel a Magyarországgal és Ukrajnával való kapcsolatok alakulására. A miniszter tájékoztatást adott a romániai nemzeti kisebbségek helyzetéről és a határon kívül élő román közösségek támogatására irányuló erőfeszítésekről. Andrei Plesu és vendége a nemzeti kisebbségek problematikájának "kiegyensúlyozott és rugalmas" kezelését szorgalmazta, amely "figyelembe veszi minden egyes kisebbség valós helyzetét és szükségleteit", ennek egyik példájaként említve a romániai romákért tett erőfeszítéseket. Megállapították, hogy a nemzetközi dokumentumok és normák általános keretet adnak e problémák megközelítésére, de, mint Anda Filip külügyi szóvivő idézte a megbeszéléseken kialakult közös véleményt, "ez nem függeszti fel a szabad gondolkodást és azt, hogy a dolgokat összefüggésükben kezeljék". A formula megfigyelők szerint Pruteanu szenátor ama érvére is válasznak tekinthető, hogy a nemzetközi szerződések nem kötelezik Romániát kisebbségi anyanyelvű állami egyetem felállítására - Pruteanu szerint a kisebbségek anyanyelvén különállóan csak magánegyetem működhet Romániában. /Mit mondott Max van der Stoel? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./
1998. február 6.
Tokay György kisebbségvédelmi minisztere elmondta: Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa bukaresti találkozói során aggodalmának adott hangot azzal a móddal kapcsolatban, ahogy a román sajtót a tárgyalásokon elhangzottakról tájékoztatták és ahogy ennek alapján őt idézték. Az EBESZ főmegbízott megjegyezte: szokatlannak tartja azt, hogy szavait nem adták pontosan vissza, hanem megcsonkítva és a szövegösszefüggésből kiemelve idézik - mondta Tokay György. - Max van der Stoelt febr. 6-án, bukaresti megbeszéléseinek befejeztével fogadta Emil Constantinescu román államfő is, de a találkozóról a főbiztos anélkül távozott, hogy találkozott volna a sajtó képviselőivel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
1998. február 10.
Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa romániai magyar lapokban megjelent nyilatkozatában elhatárolta magát bukaresti állásfoglalásainak olyan értelmezésétől, mintha akadályozni kívánná a romániai magyar állami egyetem létrehozását. A főbiztos közzétette állásfoglalását "Az elmúlt napokban gyakran idéztek engem olyan értelemben, hogy azt mondtam volna, miszerint a nemzetközi normák és standardok, amelyeket Románia is aláírt, nem kötelezik Romániát önálló állami kisebbségi tannyelvű egyetem létrehozására. Jóllehet ez így van, legalább annyira igaz az is, hogy semmilyen nemzetközi norma vagy standard nem akadályozza meg Romániát abban sem, hogy ezt megtegye. Mivel nincs olyan nemzetközi norma, amely Romániának előírná, hogy mihez tartsa magát ebben a kérdésben, véleményem szerint nyilvánvaló, hogy a román kormánynak és parlamentnek a lényeges oktatási, művelődési és társadalmi tényezők, valamint a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek szükségleteinek fényében kell e kérdésben döntenie". /Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./
1998. szeptember 1.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke aug. 31-én munkaebéden látta vendégül Max van der Stoelt, az EBESZ kisebbségi főbiztosát. A vendég hivatalos, romániai látogatása alkalmából szervezett találkozón jelen volt John Packe, a főbiztos jogtanácsosa és Niculescu Antal, a kormány európai integrációs főosztályának államtitkára. Az RMDSZ elnöke a romániai kisebbségi kérdésekről, valamint az általános romániai politikai helyzetről tájékoztatta van der Stoel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./ Szept. 1-jén az RMDSZ vezetősége fogadta a főbiztost. Max van der Stoel kifejtette: nagyon reméli, hogy a 36-os sürgősségi kormányrendeletet eredeti formájában fogadják el. Az RMDSZ vezetőivel folytatott megbeszélések központi témájaként az anyanyelvű oktatás, illetve az önálló magyar egyetem kérdésköre szerepelt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./
